2012. január 27., péntek

rendbenvane,

hogy sosem írok, pedig tulajdonképpen nincs jobb dolgom. hogy nem sírtam a remény rabjain. hogy minden nap hányásig eszem magam, hol tatar beefsteak-kel, hol sushival, hol sachertorta muffinnal. hogy nincs kedvem olvasni. hogy nincs kedvem sportolni. hogy nincs kedvem szórakozni. hogy újabban imádom abu buksiját simogatni vagy csak úgy nézni, és gyönyörködni abban mennyire aranyos. hogy vannak tájak (nemkevés), ahol a gyereknek pusztán gazdasági értéke van, az élet értéke pedig a nullával egyenlő. hogy p. állandóan lehangolt és ideges. hogy m. vak a körülötte lévő dolgokra. hogy cs. alig mondja, h. sz. hogy túlérzékeny vagyok mindenre. hogy nemjó egyedül, de nem vágyom másokra sem. hogy undorodom magamtól de mégsem teszek semmit. hogy tele vagyok tervekkel, de előre tudom, hogy minden meg fog rekedni ezen a szinten. hogy mostanában imádom lehunyt szemmel hallgatni a zongora hangját. hogy már megint menstruálok. hogy a húgomnak nagyobb lába van mint nekem. hogy minusz 15 van. hogy egész évben csak a nyarat várom, a nap sugarainak simítását a bőrömön.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése